Sugárterápia

Egy felmérés alapján a daganatos betegek mintegy 85%-a szed vagy használ valamilyen kiegészítő "alternatív" terápiát. Mit kell tudni ezekről a terápiákról? Mely szerek lehetnek veszélyesek, és melyek rontják a hagyományos terápiák hatékonyságát? Dr. Bíró Krisztina klinikai onkológus főorvos előadása. Az előadás a "Célkeresztben a tüdőrák" 2010 decemberi rendezvényén hangzott el.

"Én megértem a betegeket: amikor egy súlyos betegséggel néznek szembe, akkor különböző lehetőségeket keresnek a hagyományos mellett. Elfogadom, hogy a különböző kiegészítő kezeléseknek szerepe lehet abban, hogy az életminőséget javítsa, hogy fenntartsa a reményt, és hogy a betegek úgy érezzék, hogy szerepük van a kezelésben, és arra bíztatom a saját betegeimet, hogy megosszák velem az ezzel kapcsolatos hitüket, érzéseiket. Azonban szemben az általános vélekedéssel nagyon kell vigyázni, mert bizony ezek a természetgyógyászati kezelések ártalmasak is lehetnek. Árthatnak önmagukban, és árthatnak a hagyományos terápiával kölcsönhatásba lépve. Lehet, hogy az összetételük (a táplálékkiegészítőké) nem ellenőrzött, különböző szennyeződések lehetnek bennük. Leggyakrabban úgy árthatnak, hogy az esetleg gyógyítható betegség hagyományos kezelései helyett adják, és így okozzák a beteg halálát.

Miért beszélünk az alternatív kezelésekről?
Egy nagyobb felmérés alapján a megkérdezett daganatos betegek 85%-a szed valamilyen kiegészítő kezelést, és a betegeknek mindössze harmada beszéli meg az orvosával. Ennek kulturális okai is vannak. Az alternatív szerek szedése országonként különböző. Láthatjuk, hogy Németországban például sokkal gyakoribb, mint Hollandiában. A hollandok sokkal szkeptikusabbak. Egyébként gyógyszert se nagyon szednek. Én éltem Hollandiában: gyógyszertárat se lehet találni. A betegek 10%-a a daganatos betegség diagnosztizálása után egyenesen természetgyógyászhoz fordul, nem fogadja el a műtétet, sem a sugárterápiát, sem a kemoterápiát. Miután jelenleg a daganatos betegek 50%-a meggyógyítható, s egy nagyon-nagyon szűk időablak áll rendelkezésre a gyógyításhoz, ezért ezeket a betegeket elveszítjük.
Van egy híres történet, az Egyesült Államokban Joseph Hofbauer, egy kisfiú, nyolc éves korában Hodgkin-kórt kapott, aminek a gyógyíthatósága 95%-os volt. A szülők úgy döntöttek, hogy nem kezeltetik a gyereket. Természetgyógyászhoz fordultak. New York Állam hatóságai perre vitték a dolgot. A hatóság elvesztette a pert. A bíróság úgy döntött, hogy a szülőknek ehhez joguk van. A kisfiú meghalt.
Több hasonló perről is tudunk. Hogy kezdődik ez az egész történet? Ott ül az a szegény beteg az orvos előtt, aki azt mondja, "hölgyem/uram önnek rákja van", most jön a műtét, hallottunk róla, mivel jár, a sugárterápia, a kemoterápia, hazamegy az a szegény beteg, sokkot kapott, fölmegy az internetre és ezt a képet találja:
Három engedélyezett gyilkosság: a műtét, a sugárterápia, és a méreg: a kemoterápia. Mit tegyen ez a szegény beteg? Kinek higgyen? Az orvosnak vagy a természetgyógyásznak?
Egy kis történelmi visszatekintést tennék, hogy miért gondoljuk, hogy mi, orvosok jobban tudjuk, hogy az a gyógyszer, amit mi alkalmazunk az tényleg hatékony.

Hogy alakult ki a bizonyítékon alapuló orvoslás?
Körülbelül kétezer éven keresztül az érvágás volt minden betegség gyógyításának az alapja. Alapját még Galénosz fektette le, és meglepő módon még 1923-ban, egy belgyógyászati könyvben a "The principles and practice of medicine"-be William Osler leírja mint hatékony kezelési módot. Franciaországba évente 40 millió piócát importáltak, hogy a vérlebocsátást véghez tudják vinni. Többek között Mozart és Washington halálát is érvágás okozta.
1809-ben egy katonaorvos úgy döntött, hogy talán most már mégiscsak ki kéne találni, hatékony-e ez a kezelés. És ahogy jöttek a csatából a katonák, három csoportra osztotta őket. Egy csoportot érvágással kezeltek. Kettőt pedig valami mással. Meglepő módon azt tapasztalták, hogy az érvágással kezelt csoportban harmincöten haltak meg, a másik két csoportban csak kettő illetve négy katona halt meg. Ezt hívjuk randomizált vizsgálatnak: a betegeket több csoportba osztjuk, és megnézzük, hogy melyik kezelés a jó. Hasonló randomizált vizsgálatot végzett James Lindt (aki egy hajóorvos volt) a skorbutra. Ebben az időben a hajókon skorbutban többen haltak meg, mint a tengeri csatában, és az első ilyen randomizált vizsgálattal kiderült, hogy ez citrommal gyógyítható. Ellentétben azzal, amit akkor gondoltak, hogy a skorbutot a lustaság okozza, mert a skorbutot kapott tengerészek nem akartak dolgozni! Szegények nem is tudtak megmozdulni se! De kiderült, hogy nem munkára hajtással kell őket gyógyítani, hanem citromot kell nekik adni! És az eredmény miatt történt a trafalgari győzelem.

Mi a vak vizsgálat?
Erről is szoktunk hallani: randomizált vak vizsgálattal igazolt, hogy a gyógyszer hatékony. A tizennyolcadik században Franz Mesmer bejelentette, hogy ő minden betegséget gyógyítani tud a mágneses vizével! Valóban, aki megitta a mágneses vizet, görcsöt kapott, elájult, gyógyultan ébredt! XVI. Lajos gyanakodni kezdett, hogy talán mégsem így van ez a dolog. Benjamin Franklin is részt vett abban a bizottságban, ahol megvizsgálták, hogy vajon igaz-e, hogy ez így van. Négy pohár sima víz mellé egy pohár mágneses vizet tettek. Megitatták a betegekkel. És mindegy volt, hogy melyik poharat itták meg, a betegek görcsöt kaptak, elájultak és gyógyultan ébredtek. Ezt hívjuk vak vizsgálatnak, mikor se a beteg, se az orvos nem tudja, mit kapnak és így kizárhatjuk a placebo hatást.
Milyen a jó klinikai vizsgálat, amiből megtudhatjuk, hogy a gyógyszer tényleg hatékony-e?
Van egy kezelt csoport és egy kontroll csoport. Sok beteg van mind a két oldalon. És a kontroll csoport placebót kap, de se a beteg, se az orvos nem tudja, hogy ki kapja a placebót. Ebből a szempontból az onkológiai vizsgálatok speciálisak, mert nem nagyon szoktunk placebo-kontrollált vizsgálatot végezni az onkológiai betegeken.

Történnek-e természetgyógyászati szerekkel klinikai vizsgálatok?
Meglepő módon igen! Az Egyesült Államokban erre van egy hivatal. Évente kettőszáz-négyszáz millió dollárt költenek ezekre a vizsgálatokra. Sajnos még egyetlen természetgyógyászati szerről sem igazolódott be, hogy meggyógyítaná a rákot! Van olyan, amelyikről azt gondolták, hogy érdemes tovább vizsgálni, jelenleg is történnek ilyen vizsgálatok különböző diétákkal.
Csak néhány szemelvény, hogy a ma Magyarországon divatos természetgyógyászati szerek közül mi az, amiről biztosan tudjuk, hogy ártalmas:
Vannak olyan gyógynövények, amelyekről tudjuk, hogy ártalmasok. Ilyen az Ephedra, amit légzési problémákra adnak. Hosszú ideig adva szívinfarktust okozhat. Huszonnégy májelégtelenséget és halálesetet hoznak összefüggésbe a kavakava nevű gyógynövénnyel. A Jin Bu Huan májelégtelenséget, szívkárosodást okoz. Van olyan gyógynövény, ami vesefibrózist, az Aloe nagy dózisban szájon át szedve nephritist, tehát vesegyulladást, pajzsmirigy problémákat okozhat. Külsőleg adva természetesen teljesen biztonságos. Kombucha gomba: nagyon sok betegünk szedi, pedig máj- és vese-elégtelenséget okozhat. A lucerna-magok csontvelő-károsodást okoznak, ami kemoterápiával együtt különösen veszélyes. Minden olyan diéta ártalmas, ami fogyással jár és így legyengíti a szervezetet. Nagyon sok betegnek ajánlják a zöldségkúrát, búzafűlét… csak árt magának!

Néhány gyógynövény esetén rákkeltő hatást mutattak ki, például a maté tea szintén nagyon divatos!

B17 vitamin
Kicsit hosszabban beszélnék a B17 vitaminról, ami szintén nagyon divatos ma Magyarországon.
1920-ban Ernest Krebbs kísérletezett vele Whisky-ízesítés céljából. Az ötvenes évektől a fiával, aki orvos volt, daganatos betegeket gyógyítottak vele. És 1980-ban az Amerikai Rák Társaság nagy társadalmi nyomásra klinikai vizsgálatokat végeztetett vele. A Mayo Klinikán, ami egy nagy onkológiai centrum, százhetvennyolc jó állapotú beteg kapta vénásan, 51%-ának a daganata huszonegy napon belül nőtt, három hónap után 91%-nak nőtt a daganata, hét hónap után minden beteg daganata nőtt. A betegek töredéke érezte úgy, hogy a tünetei javultak. Nyolc hónap után 85%-uk meghalt. Állatkísérletben a szer hatástalannak bizonyult. Milyen mellékhatásokat tapasztaltak? A Mayo Klinikán végzett vizsgált betegek egy részének a vérében jelentős mennyiségű cianidot mutattak ki. Ezek a betegek hányingerről, hányásról, szédülésről panaszkodtak, súlyosabb esetben látás-, halláskárosodás, görcsök alakultak ki. A kezelés abbahagyásával a mellékhatások elmúltak.
Minimum négy cianid-mérgezést írtak le: egy tizenhét éves lányét, egy emlőrákos nőét és egy gyerekét. Ez egy igen drága szer! Az Egyesült Államokból kitiltották. Magyarországon jelenleg is hozzáférhető.

A béta-karotin
Ez nagyon érdekes dolog. Nagy vizsgálatot végeztek vele, hogy vajon dohányosokban kivédi-e a tüdőrákot. Ez egy placebo-kontrollált vizsgálat volt. Tehát a dohányosok fele placebót kapott, fele béta-karotint. Meglepő módon 30%-kal növelte a tüdőrákot! Azt nagyon fontos hangsúlyozni, hogy csak a kivonat káros! Béta-karotint tartalmazó zöldséget, gyümölcsöt nyugodtan lehet enni.

Gerson terápia: kávé-beöntés és nyersmáj injekció
Hasi görcsöket, hasmenést, influenza-szerű tüneteket okozhat. Életveszélyes káliumhiány jöhet létre a beöntések miatt, mely a legyengült daganatos betegeknél akár halálos lehet! Dr. Gerson maga is leírt néhány halálos májkárosodást a terápia hatására. És 1980-1986 között legalább tizenhárom Gerson-terápiával kezelt beteg került be a San Diego területi kórházba szepszissel, amit feltehetőleg a nyersmáj injekciók okoztak.

Gyógynövény készítmények
A gyógynövényekben lehet szennyeződés, ami lehet véletlenszerű, de lehet szándékos is. Így például Kínából importált gyógynövényekből mutattak már ki prednizolont, szteroidot, antibiotikumot, viagrát illetve tesztoszteront. Szennyeződhetnek a gyógynövények baktériumokkal, ami egészséges emberekre esetleg nem káros, de legyengült daganatos betegeknél bizony súlyos problémákat okozhat. Magyarországon is találtak már hazai gyógyteában üvegcserepet és tyúkürüléket. Ezzel kapcsolatban nincs szigorú előírás, ellentétben a gyógyszerekkel!
Vannak olyan gyógynövények, vagy természetgyógyászati készítmények, amelyek nem önmagukban károsak, hanem a hagyományos kemoterápiával együtt adva okozhatnak problémákat. Csökkentik a hatását, vagy növelik a mellékhatásokat. Éppen ezért fontos, hogy mindenki közölje az orvosával, hogy mit szed, akkor is, ha az csak egy vitaminkészítmény. Fokozhatják a vérzésveszélyt. Műtét előtt nagyon fontos! Ahogy mondtam, a betegek 85%-a szed valamit, és csak a harmada beszéli meg az orvosával.

A nagy dózisú antioxidánsok
Nagyon sokszor beszélik rá a daganatos betegeket. Nagy dózisú antioxidáns csökkenti a sugárterápia és kemoterápia hatását! Kemo előtt-után, sugár előtt-után lehetőleg ne szedjük! Ugyan ez a helyzet a nagy dózisú C-vitaminnal. Nem kell nagy dózisú C-vitamin kemo előtt-után pár nappal sem!

Orbáncfű
Az orbáncfű, ami egy nagyon jó depresszió ellenes gyógynövény, megváltoztatja a vinca-irinotecan kemoterápiás szerek plazmaszintjét. Még néhányat fölsoroltam itt, nem akarok nagyon belemenni. Vannak olyanok, amelyek fokozzák warfarinnal együtt a vérzést. Vannak, amik a hányingert fokozzák, és azok a diéták, amelyek fehérjemegvonással járnak, kemoterápia alatt nem jók! Ami természetes, még nem biztos, hogy ártalmatlan! Mindenkinek nagyon kell vigyázni!

Melyek azok a szerek és terápiák, amelyek hasznosak és ajánlhatóak?

• Hasznos a mozgásterápia minden fajtája, a zeneterápia.
• A megfelelő képzettséggel rendelkező szakember által végzett masszázs, illetve a pszichoterápia. Hasznos az akupunktúra a kemoterápia-okozta hányinger csökkentésében.
• Hasznos az Árnika, ami csökkenti a duzzanatot.
• Hasznos a kapszaicin, mint fájdalomcsillapító, például a nyálkahártya-fájdalomnál.
• Hasznos a kamilla, nyugtató, gyulladáscsökkentő hatása van.
• Vannak olyan gyógynövények, amelyek csökkentik a jóindulatú prosztata megnagyobbodást.
• Már mondtam, hogy az orbáncfű csökkenti a depressziót, de vigyázni kell rá, mert a gyógyszerek metabolizmusát is megváltoztatja.
• A máriatövis csökkenti a májkárosodást.
• A medvehagyma, a zöldtea a rákmegelőzésben, ugyanígy a paradicsom a biofeedback, a magas vérnyomás és a migrén csökkentésében.
• A koenzim-Q csökkenti az antraciklinek szívkárosító hatását.
• A mozgás - az nekem a "mániám" -, azt gondolom, hogy az tényleg nagyon fontos. Újabb vizsgálatok szerint a túlélést is javítja.
• A rost az irritábilis bélszindrómát, a Ginko biloba a perifériális érbetegségeket, és a masszázs a szorongás oldására.
• Melatonin alkalmazható alvászavarban.
• Relaxáció szorongás oldásban.
• A C-vitamin - előbb úgy szidtam - azért el kell mondani, hogy felső légúti megbetegedésekben enyhíti a tüneteket.
• Az almát, a reszelt almát azért említem, mert szó volt a célzott terápiáról, a célzott terápia okozta hasmenéskor a reszelt alma nagyon jó: meg kell várni, amíg egy kicsit megbarnul, naponta kétszer reszelt almát kell enni.

Összefoglalva, nincs kétféle medicina: konvencionális és alternatív! Csak olyan, ami kiállja a korrekt vizsgálatokat, és olyan, amelyik nem. Csak olyan medicina van, amelyik működik, és olyan, amelyik nem. Ha egy terápia szigorú ellenőrzés mellett beválik, többé nem érdekes, hogy kezdetben alternatívnak minősítették. És néhány gyógyszer, ami eleinte alternatív volt, és ma már mi orvosok is mindannyian használjuk: a kodein, a digitalis, az ipecacuana, a kinin, az aszpirin, a hipnózis.

Mit tanácsolhatunk a betegeknek?
Azok a daganatos betegek, akik kiegészítő kezeléseket terveznek, feltétlenül konzultáljanak a kezelőorvosukkal, mivel egyes kiegészítő kezelések, ahogy felsoroltam, "összeveszhetnek" a hagyományos kezeléssel. Gyógynövényeket csak rövid ideig és módjával szedjük! Amit megveszünk, ellenőrizzük, hogy nem ártalmas-e! Semmiképp ne használjunk alternatív kezelést a hagyományos helyett! Megbízható forrásból vásároljunk! Nézzük meg, hogy van-e engedélye! S lehetőleg egyszerre csak egyféle alternatív szert használjunk!

Mit tanácsolhatunk saját magunknak orvosoknak, kollegáknak?
Meg kell értenünk a betegeinket, hogy miért fordulnak el a hagyományos gyógyászattól. Nekünk is meg kell tanulnunk a holisztikus szemléletet, vagyis nem csak a betegséget, hanem a beteget kell kezelni. Több érzelmi segítséget, több időt kell biztosítani a betegeinknek, akik nyilván nem száraz tudományos adatokra, hanem valamiféle csodára vágynak, amikor egy súlyos betegséggel néznek szembe. És ahogy az ember nem hív alternatív mentőt, és nem gyógyítja fűvel a súlyosan sérült biciklistát, ugyanígy a daganatos betegséget se ezzel kell gyógyítani."

forrás: daganatok.hu

sugarterapia@gmail.com

Kuratív (definitív) terápia. Céja a daganat eltávolítása, ezzel teljes gyógyulás elérése, legtöbb esetben műtéti beavatkozással, máskor kemo- vagy sugárterápiával.

Palliatív terápia. Célja a megfelelő életminőség biztosítása a daganat méretének csökkentésével, a szövődmények kezelésével, a kellemetlen tünetek (elsősorban a kínzó fájdalom) megszüntetésével, a betegek és családjuk pszichés vezetésével, az életmódbeli változtatások kialakításának segítségével.

A fájdalomcsillapítás szempontjai
- Általában gyógyszerkombinációk alkalmazandók.
- Olyan dózist kell választani, amely valóban csillapítja a fájdalmat!
- A szereket nem szükség esetén alkalmazzák, hanem meghatározott időközönként.

A fájdalom csillapítása lehet gyógyszeres, sebészi és idegsebészeti, illetve szóba jöhet a pszichoterápia. A daganatos betegek gyógyszeres fájdalomcsillapítása több lépcsőben történik, mindig a legelső fokozattal kezdődik, hatástalanság esetén lehet további szereket bevezetni.

1. Nem opioid fájdalomcsillapítók (aszpirin, nem szteroid gyulladásgátlók, dipyrone, paracetamol): nincs bódító hatásuk, a fájdalomcsillapítás mellett egyes típusaik a gyulladást is csökkentik.
2. Enyhe opioidok (dihydrocodein, tramadol): enyhe nyugtató hatással rendelkeznek.
3. Erős opioidok (morfin): többféle formában alkalmazható (tabletta, végbélkúp, bőrre helyezhető tapasz), erős szedatív hatással rendelkező kábító fájdalomcsillapító.

Forrás: webbeteg.hu

sugarterapia@gmail.com

A gyermekkori daganatos megbetegedések sok tekintetben különböznek a felnőttkoriaktól. Egyes típusú daganatok szinte egyáltalán nem fordulnak elő gyermekkorban, ilyen például a krónikus lymphoid leukémia (a leukémia egyik fajtája), míg más típusú daganatok inkább a gyermekkorra jellemzőek. Meglepő, de gyermekkorban a központi idegrendszert (agyat, gerincvelőt) érintő tumoros megbetegedések, illetve a leukémiák fordulnak elő leggyakrabban.

Mit is jelent a daganat? Szervezetünk sejtek sokaságából épül fel. Egészséges működésüket bonyolult szabályozó folyamatok biztosítják. Ezeknek a sejteknek megvan a normális ciklusuk, van amikor szaporodnak, van amikor osztódnak, míg máskor nyugalmi fázisban vannak. A daganatos megbetegedés során ez a szabályozott ciklus felborul, és az adott sejtnek alig van nyugalmi fázisa, ebből következően pedig szinte állandóan szaporodik. Egy idő után a daganat mérete növekedni kezd (minél rosszindulatúbb annál gyorsabban), nyomni kezdi a környezetében lévő szerveket, ezáltal azok működését rontja vagy lehetetlenné teszi, illetve a nyomás által fájdalmat okoz. Ugyanakkor nemcsak nyomja az adott szervet, hanem áttörheti annak határait, az ér- és nyirokpályába jutva pedig a keringés útján távolabbi szervekhez is eljutnak. A daganatos sejtek ott megtelepednek, szaporodnak és annak a szervnek is rontják a működését. Ez utóbbi folyamatot nevezzük metasztázisnak, áttétnek.
Ezeken túl számos más daganat is előfordulhat gyermekeknél, gyakorlatilag minden szerv érintett lehet: a vesék, az izomszövet, a csontok, a máj, a tüdő, stb. Ezek részben jóindulatúak, ám sajnos lehetnek rosszindulatú daganatok is, amelyek minél korábbi orvosi beavatkozást indokolnak.

A tünetek szerteágazóak lehetnek attól függően, hogy milyen szervet, szerveket érint a daganat.

• Agydaganat esetén - attól függően, hogy az agy mely területe érintett - kialakulhat beszédzavar, magatartászavar (például hallucináció, agresszivitás).
• Leukémia: mivel az elsődlegesen a csontvelőben alakul ki, így a csontvelőben lévő sejtek mint a vörösvértest, a fehérvérsejt, a vérlemezkék képződésében támad zavar, így az illető sápadt, vérszegény, fáradékony lesz, fertőzésekre fokozottan hajlamos, illetve spontán vagy kis sérülésektől is nagy bevérzések alakulhatnak ki rajta, továbbá csontfájdalom is jelentkezhet. Amikor a folyamat az agyba, a májba, a lépbe is áttétet ad, a tünetek tovább bonyolódnak.
• Izom, illetve csontdaganatok esetén az adott szerv fájdalma, duzzanata, csontok esetén törése alakulhat ki.
• Vesedaganat során vérvizelést észlelhetünk.
• Általános tünetek: a fentieken kívül természetesen számos más tünet is felléphet, például a hetek óta tartó kezelésre nem reagáló láz, mely a daganatos betegség bevezető tünete lehet.

A tünetek tehát szerteágazóak. Éppen ezért, ha szokatlan panaszokat észlelsz, mindenképpen keresd meg szüleiddel a háziorvosod!

Mi történik a kivizsgálás során? Minden vizsgálat a szülő gondos kikérdezésével kezdődik, valamint téged is kikérdeznek panaszaidról. Ezután alapos vizsgálat következik. Vér-, és vizeletvizsgálat, vérkenet készítés illetve különböző képalkotó vizsgálatok (mint például a röntgen, az ultrahang, a CT, MR, PET) lehetnek a gyermekorvos segítségére.

Ezek mellett sor kerülhet szövettani vizsgálatra (biopsziára) abból a szervből, amelyet a daganat átszőtt. Ez alapján beszélhetünk csontvelőbiopsziáról, izombiopsziáról, de gerincvíz vétele is szükséges lehet. A biopszia segítségével lehet megállapítani, hogy milyen a daganat típusa, illetve azt is, hogy az jó- vagy rosszindulatú-e.
Hogyan történik a gyógyítás?

Miután tudja orvosunk, hogy mivel állunk szemben, ezután történik a kezelés megtervezése. Milyen módszerek állnak rendelkezésre? Az úgynevezett specifikus kezelések célja a daganatos sejtek elpusztítása, ezek közé tartozik a sebészeti beavatkozás, a kemoterápia, illetve a sugárkezelés. A szupportív terápia során a daganatellenes kezelés alatt fellépő különböző mellékhatásokat orvosolják. Ha például fertőzéseket kapsz el, antibiotikumot, ha pedig nagyon vérszegény lettél, vérkészítményt kapsz.

A kezelés mellékhatásai. A terápia több, gyerekek számára különösen nehezen elviselhető mellékhatással jár. A kemoterápiás szerek nem csak a daganatos sejteket, hanem az emberi szervezet ép osztódó sejtjeit is elpusztítják. Ebből adódóan károsodnak a hajhagymák, a csontvelő vérképző sejtjei, a bélnyálkahártya sejtek, ezért pedig a haj kihullik, a csontvelőben lévő sejtek károsodása miatt a beteg vérszegény lesz, könnyen elkapja a különböző fertőzéseket, illetve vérzésekre lesz hajlamos. A gyomor bélnyálkahártya sejtek sérülése miatt hasmenések, hányinger és egyéb tünetek léphetnek fel. A sugárkezelésnek általában hányingert okozó akut hatása van.
Szem előtt kell tartani, hogy minden daganat és minden szervezet más és más. Egyes daganatos betegségek mellé enyhébb kezelés is elegendő, míg másokhoz erősebb. Egyes szervezetet a gyengébb kezelés is megvisel, míg mások az erősebb kezelést is jól bírják. A kezelés tulajdonképpen egy nagy harc a szervezet és a daganat között.

Mit tehetsz a megelőzés érdekében? Milyen módszerek javasolhatóak a megelőzés céljából? A Human Papillomavírus ellen már van védőoltás. A három oltásból álló vakcina a méhnyakrák kialakulása ellen adhat védelmet, és már tini korú lányoknak be lehet adatni.

Mire tudunk még odafigyelni? Az egészséges életmódra: mozogj sokat, egyél otthon főzött ételeket, ne konzerveken élj! Vásároljatok inkább olyantól zöldséget, gyümölcsöt, akiben megbíztok, valamint tudjátok, hogy nem vegyszerrel telenyomott árut adnak el! Ma már kaphatóak olyan tejtermékek, húsáruk, melyek előállítására jobban odafigyelnek, antibiotikum mentesek, és akár olcsóbbak is lehetnek, mint a többi élelmiszer.

forrás: kamaszpanasz.hu

sugarterapia@gmail.com

A kezelésekkel előforduló általánosabb tünetek, mint a fáradtság vagy a kimerültség mellett a sugárterápia leginkább helyi mellékhatásokat vált ki, a besugárzás például a kemoterápiával ellentétben nem okoz hajhullást (kivéve koponyabesugárzásnál), szőrvesztés helyileg következhet be, igaz ott nagyobb dózisú besugárzás esetén gyakran végleges.

A sugárterápia ugyan fájdalmatlan, s a közhiedelemmel ellentétben nem „égeti” a bőrt, a kezelések gyakran okozhatnak kellemetlen bőrreakciókat: a besugárzás helyén és környékén a bőr kipirosodhat, érzékennyé válhat, begyulladhat, viszkethet. A bőrfelületet nem szabad napoztatni, kaparni, dörzsölni; puha, nem műszálas és nem szoros fehérneműre és ruhákra van szükség. Sem a hideg, sem a meleg vizes borogatás nem ajánlott általában. A kamillás borogatás olykor segíthet, de az áztatást mindenképp kerülni kell, mert a kiázott bőr sérülékenyebb, s hajlamosabb a fertőzésekre is – az otthoni hosszas fürdőzés, valamint a termál- és gyógyfürdők emiatt kifejezetten ellenjavalltak (műtött betegnél a forró víz az ödéma kialakulásának kockázatát is növeli).

Sosem szabad más bőrproblémákra esetleg bevált kenőcsökkel, krémekkel próbálkozni. Ahogyan a népszerű hámosító gyógykrémek sem jók mindenkinek, úgy a körömvirágkrémről is megoszlanak a vélemények, ezért mindenképp megéri az orvostól, esetleg bőrgyógyásztól konzultációt kérni. Az osztályon fel tudnak írni olyan egyedi, úgynevezett magisztrális krémet is, amelyet a gyógyszertárakban személyre szabottan kikevernek: nem is drágák, s biztosan nem ártalmas a használatuk.

A bőrt nem szabad leragasztani, a tapasz eltávolítása mikrosérüléseket okoz. Semleges tisztálkodószerek javasoltak, s kerülni kell a púderek, hintőporok, dezodorok használatát. A fej-nyaki daganattal kezelt férfiaknak külön kihívás a borotválkozás: e nélkül sokan elhanyagoltnak érzik magukat, ám a penge az egyébként is érzékeny bőrfelületet irritálhatja, a kis sérülések, vágások is fokozzák a bajt. Az adott régiót érintő sugárkezelés ideje alatt és közvetlenül azt követően olykor villanyborotva használata jelenthet kompromisszumot. A besugárzás helyén a bőrfelület sötétebb tónusúvá válhat, ez nem rendellenesség.

forrás: rakgyogyitas.hu

sugarterapia@gmail.com

Ha rendelkezésére állnak a képalkotó eljárásokkal kapcsolatos dokumentumai (röntgen, ultrahang: UH, mágneses rezonanciavizsgálat: MRI vagy pozitronemissziós tomográfia: PET), amelyek az ambulancián való megjelenése óta készültek, kérjük jelezze, mert ezek is hasznos adatokat tartalmazhatnak a kezelésre vonatkozólag.

Onko-team / konzílium
A betegek fizikális kivizsgálása, anamnézisének ismeretében, valamint kezelendő daganathoz kapcsolódó vizsgálatok (pl. hasi ultrahang, labor, endoszkópia, diagnosztikus CT stb.) függvényében az ideális kezelés megállapítás, multidiszciplináris konzílium keretén belül kerül meghatározásra.

Előszimuláció
Amennyiben a konzílium a sugárterápiás kezelés mellett dönt a beteg az előkészítés első lépéseként a szimulátorba/CT-szimulátorba érkezik.
A szimulátorban a sugárkezelés előkészítéséhez szükséges folyamat egyik első lépése zajlik: a megfelelő testhelyzet kiválasztása, rögzítése, és az a képalkotó vizsgálat, mely segíti a besugárzás pontos tervezését, irányítását.

CT szimulátor
CT vizsgálat a besugárzás megtervezéséhez. Ebben a helyiségben először egy modern képalkotó eljárással, a CT-vel készült képsorozaton a daganatot, továbbá az egészséges szerveket jelölik be. Ez a térfogati leképezés teszi lehetővé, hogy a tér minden irányában láthatóvá váljon az elváltozás és környezete.
A CT vizsgálatban a besugarazandó régió egészéről (úgy, hogy a rizikószervek teljes térfogata benne legyen) szükséges natív (néhány kivételes esetben kontrasztanyagos) felvétel. Mivel a vizsgálat célja, hogy a szervek elhelyezkedését a kezelési pozícióban vizsgáljuk, elengedhetetlen, hogy sík/egyenes CT asztallappal készüljenek a képek, megfelelő szeletvastagsággal.
A kezelési régió mozgásának kiküszöbölésére illetve csökkentésére a tervezéses CT alkalmával két megközelítést lehet alkalmazni: a prospektív és retrospektív légzésvezérelt CT akvizíciót. A prospektív esetben a beteg (általában légző-) mozgását követve a felvételezés kizárólag a (légző-) mozgási fázis bizonyos szakaszaiban történik (kapuzott felvétel). Ezzel szemben a retrospektív esetben a teljes mozgási fázis felvételre kerül (4D CT), amely alapján a tervezéskor lehet kiválasztani a mozgás azon fázisát melyre a sugárterápiás tervet készítik. Mindkét megközelítés kritikus eleme, a beteg mozgásának identikus követése a kezelés alatt, hogy a mozgás alapján definiált céltérfogat és terv precízen kivitelezhető legyen.

CT szimulátor asztal testhelyzet rögzítőkkel
A vizsgálat fájdalommentes. A CT szimulátor asztalán a kívánt testtartáshoz szükséges testalap és kiegészítők vannak. A testalapon kell elhelyezkedni. Az Ön besugárzásához legmegfelelőbb testtartás megvalósításában segítenek az asszisztensek. A beállított testtartás rögzítésében egy hőre lágyuló individuális rögzítő maszk segít. Ez a maszk egy szinte súly nélküli háló, amit a testalaphoz illesztenek. A rögzítési technika olyan, hogy a tumor a lehető legmegfelelőbb, legcélzottabb kezelését tegye lehetővé. A rögzítés után, megtörténik a CT felvétel. A CT felvétel és a későbbi sugárkezelések ideje alatt, nem szabad mozogni. A mozdulatlanság és a mindig ugyanolyan testhelyzet elérése a feltétele a pontos sugárkezelésnek. A maszkra jeleket tesznek, ami szintén a pontos beállítást segíti. A maszk határait a bőrön festékkel megjelölik, ami azt segíti, hogy ismételt felhelyezéskor a maszk mindig ugyanúgy a test megfelelő részére kerüljön.

A céltérfogat és a rizikószervek definiálása
A kontúrozás részeként – amennyiben lehetséges – a natív tervezéses CT-t célszerű további képalkotókkal (MRI, PET, stb.) regisztrálni, majd fuzionálni. A céltérfogatok definiálása az ICRU Report-ok nemzetközi ajánlása (International Commission on Radiation Units, ICRU 50, 62) alapján történik. Így elsőként a látható/tapintható tumormasszát szükséges definiálni (Gross Tumor Volume, GTV), amelyet növelni kell a mikroszkopikus kiterjedéssel (Clinical Target Volume, CTV). Az ICRU 62 javaslata alapján, a CTV-re alapozva az Internal Target Volume (ITV) definiálása szükséges, amely tartalmazza a CTV lehetséges elmozdulását az egyes szervek elmozdulása alapján (anatómiai megközelítés). A beállítási pontatlanságból (Setup Margin) adódó eltérés bekalkulálásával végül meghatározható a Planning Target Volume (PTV), amely térfogatra szükséges a sugárterápiás tervet elkészíteni.
A kontúrozás másik összetevője a kezelendő régióban található rizikószervek meghatározása és berajzolása. A különböző volumenek berajzolását követően a dóziselőírás, valamint a rizikószervekre javasolt maximális dózisterhelés megállapítása történik.
A CT által nyújtott keresztmetszeti képek segítségével meghatározható anatómiai információ felhasználásával a CT vizsgálat után a klinikai munkacsoport meghatározza a sugárral gyógyítani kívánt területet, vagyis a besugárzandó területet (tumor). Az így kijelölt térfogat kezelését, megtervezését számítógépes besugárzás tervezés segíti. A besugárzás tervezés során a fő cél kettős:

1. minél kevesebb legyen a tumor környezetében lévő egészséges szövet sugárterhelése,
2. a besugárzandó térfogat egyenletesen legyen ellátva a meghatározott sugárdózissal. A sugárterápia a legideálisabb eredményt adó sugárirányokból történik.

Szimulálás hagyományos szimulátorral: lásd később.

Besugárzástervezés
A besugárzás szimulálása (ún. forward tervezés) esetén a mezőirányok, besugárzási nyaláb energiaszintje, a mezőalak, dózissúlyozás valamint egyéb dózismódosító eszközök interaktív változtatásával készül el. Ez a folyamat ideális esetben a kitűzött tervezési célok eléréséig tart, így a céltérfogat kedvező, homogén besugárzása és a környezetében lévő rizikószervek dózisterhelésének csökkentése között való klinikai egyensúlyozásból áll.
A napjainkban elterjedőben lévő inverse tervezési eljárás ezzel szemben fordított logika szerint működik. A tervezési célok dozimetriai paramétereinek rögzítését követően az optimizáló algoritmus az egyes voxel/térfogat alapú struktúrák alapján keresi azokat a mezőirányokat és apró meződarabokat (ún. bixel-eket) amelyek az előre definiált dozimetriai célt teljesítik. Az tényleges intenzitás-modulált besugárzási mezők végül e kis meződarabok optimális összeillesztéséből jönnek létre.

A tervező rendszerek a 0,5-1 cm-ként készült CT szeleteket 3D rekonstrukciós képpé állítják össze. A tumor és a besugárzás tervezéshez fontosnak tartott anatómiai képleteket minden szeleten bejelölik, a tervező rendszer az így kijelölt térfogatokat külön kezeli. A különböző térfogatok (az egészséges szervek vagy a daganatot tartalmazó térfogat) kiemelése biztosít lehetőséget arra, hogy ezek egymáshoz való térbeli viszonya jól láthatóvá váljon. A tumor és a védendő szervek egymáshoz való viszonyának tanulmányozása már segít a besugárzási irányok meghatározásában. Az érintett térfogatban a védendő szervek sugárterhelésének lecsökkentését az előre definiált irányokból leadott egyéni alakúra formált sugárnyalábokkal érjük el. Minden esetben alapvető szempont az ép szövet védelme. A tumor és a védendő szervek besugárzását a számítógépes besugárzástervező rendszer segítségével lehet elemezni, az úgynevezett dózis-volumen hisztogramok és a CT szeleteken grafikusan megjelenő dóziseloszlás értékelésével. Így dönthető el, hogy a besugárzási terv megfelelő-e. Ha igen és a rizikószervek kellő védelme biztosított, akkor kerül sor a következő lépésre, a szimulációra.
Besugárzási terv: a daganat kezelésének, és a védendő egészséges szervek sugárterhelésének elemzését teszi lehetővé

A besugárzási terv ellenőrzése szimulációval
Az első kezelés előtt az elkészített terv alapján egy végső ellenőrzés történik a szimulátorban illetve CT-szimulátorban. A besugárzási irányokból vagy a kifejezetten szimulációs célra kreált mezőirányokból a tervezőrendszer referencia DRR-eket készít. Ezeket a képeket lehet összevetni a szimulációs röntgenképekkel, amely alapján az esetleges eltérés detektálható és korrigálható. CT szimulálás esetén a nevezetes CT szeletek alapján a háromirányú távolság az isocenter és a referencia pont között meghatározható, amely alapján a terv és a pontos pozíció ellenőrizhető mielőtt a gyorsítón megkezdődik a tényleges kezelés.
A besugárzás tervezés után, 1-5 munkanapon belül történik meg a szimuláció. Ez a besugárzást megelőző végső előkészítési folyamat. Célja a sugárkezelni kívánt terület és a besugárzási terv egybeesésének ellenőrzése CT szimulációval vagy hagyományos szimulációval.

Kezelési sík jelölése maszkon
CT szimuláció: A CT asztalra ugyanolyan testhelyzetben kell felfeküdni, mint először. A vizsgálat azt ellenőrzi, hogy tervezési sík a kezelési síkkal egybe esik-e. Utóbbit a maszkon két oldalsó és egy középső jellel tüntetik fel (lézer fény vetületének helye).

Szimulálás "hagyományos" módon: A helyiségben egy röntgen átvilágító vagy akár felvételezést is lehetővé tevő készüléket tartalmazó berendezés van, mely a terápiás készülék mozgásait utánozza. A szimulátor egyszerűbb besugárzási technika alkalmazásához a sugármező kiválasztására, megtervezésére is alkalmas, máskor pedig a besugárzás tervező rendszerrel megtervezett sugármezők ellenőrzésére alkalmazzák. A folyamat során minden kezelési irányból átvilágítás, majd ellenőrző felvétel készül.

A kezelés és a pozícionálás ellenőrzése
A kezelés kivitelezésének egyik legkritikusabb eleme a betegpozíció ellenőrzése. Az első kezelés részeként minden lehetséges mezőirányból összevetésre kerül a mezőirányú DRR és az EPI vagy röntgenfilm, melynek ellenőrző jellege mellet fontos dokumentációs értéke van. Az DRR-EPI/film összevetés eredménye alapján az esetleges eltéréseket lehet kompenzálni. Az ellenőrzés gyakorisága és az eltérések ismeretében többféle verifikációs protokoll létezik, a minimális heti ellenőrzéstől a NAL, eNAL (41), SAL protokollon keresztül a napi verifikációig. Az ilyen jellegű mezőirányú ellenőrzés mellett számos egyéb megoldás született a precíz pozícionálásra illetve annak ellenőrzésére. A standardnak tekinthető DRR-EPI ellenőrzésen felül léteznek olyan megoldások, amelyek a beteg bőrén rögzített IR markerek alapján (ExacTrac), vagy ultrahang (BAT) alapján érzékeli a beteg pozícióját. Más megoldások a céltérfogatba ágyazott elektromágneses (Calypso) vagy radioaktív (Navotek) markereken keresztül adnak valós információt a belső szervek pozíciójáról, ezáltal a célvolumen elhelyezkedéséről. Ezen felül természetesen a hagyományos röntgenre épülő rendszer (ExacTrac X-ray) valamint az egyre általánosabban elterjedő MV/kV-os ConeBeam CT megoldások (XVI, OBI, MVCBCT) adnak segítséget a kezelés precíz kivitelezéshez a pontos ellenőrzés lehetőségének megteremtésével. Általánosságban igaz, hogy az ellenőrzéskor rendelkezésre álló szoftvere képes a referencia és az aktuális pozíció megjelenítésére, valamint ezek közötti eltérés (automatikus vagy manuális) kijelzésére.
Természetesen a munkafolyamatok „egymásutánja" még nem teremti meg az igényes kezelés alapfeltételét. A rendszerré váláshoz nélkülözhetetlen feltétel a pontos irányelvek rögzítése valamint a minőségbiztosítás kialakítása.

Sugárkezeléssel kapcsolatos orvosi felvilágosítás

A szimuláció után sugárkezeléssel kapcsolatos felvilágosítás történik.

Gyakori kérdések:

1. Fájdalmas-e a sugárkezelés?
   Fájdalommentes, mint például általában a képalkotó eljárások.
2. A sugárkezelés során mellékhatások előfordulhatnak e?
   Mindent megtesznek azért, hogy a lehető legkevesebb legyen. A sugárkezelés során ha bármilyen panasza van, a besugárzó berendezéseknél lévő asszisztenseknek jelezze.
3. Mennyi ideig tart egy sugárkezelés?
   A szimulátorban betanult testhelyzet megvalósítása néhány perc. A kezelés maga szintén néhány percet vesz igénybe. Fontos, hogy igyekezzen pontosan ugyanolyan testtartásba elhelyezkedni a kezelő asztalon, mint ahogy a szimulátorban feküdt.
4. A jelölő bőrfesték lemosható?
   Ezek a jelek a pozicionálást segítik, ezért ne súrolja le. Idővel ez kopik, halványul. Ha ezt észleli, jelezze az asszisztenseknek, mert fontos, hogy a jel jól látható maradjon.

forrás: A sugárterápia előkészítése, Multiszegmentált konformális emlőbesugárzás

sugarterapia@gmail.com

Férfiak esetében a tüdőrák okozta halálozásban hazánk világelső, és a Központi Statisztikai Hivatal halálozási adatai szerint Európában a lakosság számához viszonyítva nálunk halnak meg a legtöbben krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) következtében.
Többek között ennek megmagyarázására kérte a Medical Tribune orvosi szaklap dr. Tolnay Edinát, a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet orvosigazgatóját, aki az interjúban az új biológiai terápiákról és a tüneti kezelések fejlődéséről is beszélt.
- A statisztikák azt mutatják, hogy ahol megszigorították a nyilvános helyen való dohányzást, ott lényegesen csökken a dohányosok és a dohányzás okozta betegségek száma. A korlátozás a nemdohányzók védelme szempontjából is nagyon fontos, hiszen a passzív dohányzás ugyanúgy rákot és COPD-t okozhat. Egy évszázadok óta megtűrt és hatalmas gazdasági hasznot hordozó szer betiltását viszont nem látom megvalósíthatónak - fogalmazott az interjúban dr. Tolnay Edina.

Az orvosigazgató úgy látja, valószínűleg a szakma kommunikációs hibája is – Európa-szerte, de Magyarországon különösen –, hogy nem tudja ezeknek a betegségeknek a valódi jelentőségét megfelelően prezentálni a nagyközönség, az alapellátás és a politika felé. Az is közrejátszhat, hogy a tüdőrák kezelése kevésbé sikeres, mint más szolid tumoroké (pl. emlő-, vastagbélrák); a COPD kezelése szintén kevésbé hálás feladat, mint az egyébként társbetegség kardiovaszkuláris rendellenességeké.
Csak napjainkban változtak meg a tüdőrák kezelési protokolljai: az elmúlt három évben több új kezelési lehetőség jelent meg, mint előtte másfél évtizedig, s az ezekkel elért terápiás eredmények lassú, de érzékelhető javulást hoztak a betegek életkilátásaiban. Meglátása szerint a tüdőgyógyász szakmának erősítenie kellene az együttműködést az alapellátással, hogy a háziorvosok tudják, nemcsak a rendszeres vérnyomás-, vércukor- és vérzsírszint-ellenőrzés a fontos, hanem a dohányosok légzésfunkciójának ellenőrzése is: évente egyszer el kell küldeni a veszélyeztetett csoportba tartozókat pulmonológushoz spirometriára.

A szakember utalt rá: a tüdőgyógyász szakma átalakult, hiszen jelenleg a betegek minimális hányadát teszik csak ki a korábban nagyszámú tbc-s páciensek; ma az esetek közel felét a daganatos, a fennmaradó hányadot pedig a krónikus légúti betegek (asztma, COPD) adják. A pulmonológiák egyelőre mégsem váltak ambuláns szaktanácsadó központtá: a tüdőgondozó intézetek sok helyen még mindig csak a tbc-s betegek ellátását jelentik az alapellátásban dolgozó kollégák számára.

Korábban csak második és harmadik vonalban alkalmazták az onkológiában a biológiai szereket. Idei eredmények szerint bizonyos betegcsoportokban – ilyen a funkciót nyerő, aktivációs mutáció megléte a daganatsejtekben – az EGFR-gátlás elsővonalbeli kezeléssé válhat. Az európai populációban a nem kissejtes tüdőrákos betegek 10–15 százaléka tartozik ebbe az alcsoportba. Az új, biológiai kezeléseknek az is az előnyük, hogy kevesebb és enyhébb mellékhatással járnak, a betegek életminőségét kevésbé rontják, mint a kemoterápiák.

A tünetenyhítés fejlődése is jelentős volt az elmúlt évtizedben. A tünteti kezelést szolgáló gyógyszerek (antiemetikumok) tolerálhatóvá tették, sőt esetenként az émelygés szintjére redukálták a kemoterápiát kísérő hányást, a fájdalomcsillapítók új alkalmazási módjai (tabletta, tapasz) ambulánsan is elérhetővé váltak, és akár teljesen fájdalommentessé teszik a beteget. - A daganatot kísérő étvágytalanságot, fogyást is tudjuk már olyan szinten befolyásolni, hogy a beteg visszanyerje a súlyát és ezáltal a terhelhetőségét. Az utóbbi években, bár nem nagyságrendi változásról van szó, egyre több olyan betegünk van, aki a kezelés során fenn tudja tartani a normális életvitelt - mondta Tolnay Edina.

A teljes interjú a Medical Online oldalán olvasható.

sugarterapia@gmail.com

Milyen sugárforrásokat használunk a kezelések során?

A sugárterápia hajnalán főleg a természetben előforduló izotópokat használták sugárkezelésre, mint a rádiumot, a cézium 137-t, ill. a mesterségesen (készülék által) előállított röntgensugárzást. Ezek mai használata már visszaszorult, vagy beszűkült, csak bizonyos esetekben használunk rtg. besugárzást. Ma már inkább a mesterségesen (atommáglyában) előállított izotópokat ( kobalt 51, irídium 192, jód 131, jód 126) és nagyenergiájú besugárzó készülékeket használunk (lineáris gyorsító). Ezek közös jellemzője, hogy a kilépő sugárnyaláb nagyenergiájú, nagy biológiai hatást biztosít, az újabb technikáknak köszönhetően nagyon éles vonal mentén adagolható, kicsi a szóródása, csak a célterület kezeli, ezáltal a nem kívánt hatások csökkenthetők.

forrás: ENDOSCOPIA.HU

sugarterapia@gmail.com

Az összes rákos megbetegedések közül (agy, tüdő, gyomor, emlő, méhnyak, stb.) a szájüregi rákok az előkelő hatodik helyet foglalják el.

Hazánkban a férfiak az ajak- és szájüregi rákok esetében az ötödik helyen állnak. Magyarországon a rákos megbetegedésekre vonatkoztatva a szájüregi rák által okozott megbetegedések növekedtek a legnagyobb mértékben az elmúlt időben, és az összes daganatos megbetegedésnek már az öt százalékát teszi ki. Az elmúlt másfél évtizedben a megbetegedések száma a háromszorosára emelkedett.

A szájüregi rákok, amelyek arc és az állcsont területén is megjelenhetnek, amellett, hogy igen gyakoriak, igen rosszindulatú megbetegedések is egyben. Gyors terjedésük mellett gyakori az áttét, emiatt pedig a halálozási arány is jóval magasabb.

A szájüregben kialakuló daganatok sokkal összetettebbek, mint egyéb helyen megjelenő társaik. Kialakulásuk belső és külső tényezők együttes következménye.

A belső tényezők közül adott tényezőnek kell tekinteni a genetikai tényezőt, a hormonháztartást és az immunrendszer állapotát.

A külső tényezőt lehet befolyásolni. Ilyen lehet pl. a foglalkozási ártalom, cigaretta, túlzott gyógyszerfogyasztás, alkohol, nem normális életvezetés és a stressz. Emellett, a szájüreg ápolását is meg kell említeni, mint külső tényezőt, melynek szintén döntő szerepe van. Egy tiszta, ápolt szájüregben igen ritkán fordul elő kóros elváltozás.

Azt hozzá kell tenni, hogy a szájüregi rák nem feltétlenül végződik halállal, az időben észrevett és felismert elváltozások jó eséllyel gyógyíthatók.

A szájüregben megjelenő daganatok tünetei

Nagyon sokan egyáltalán nincsenek azzal tisztában, hogy mit is jelent egy rosszindulatú daganat a szájban, és nem vesznek bizonyos elváltozásokról tudomást. Főként azért sem, mert a többi rákhoz hasonlóan ez sem mindig jár fájdalommal.
Mikor van szó rákról, és mikor kell a szakrendelésre látogatni?
Minden esetben fel kell keresni a szakrendelést, ha olyan duzzanat esetleg fekély van a szájban, mely nem gyógyul, vagy nagyon hámlik. Ha a betegség már előrehaladott állapotban van, zavart okozhat a rágásban, vérezhet és komoly fájdalommal is járhat. Amennyiben a csontokra is átterjedt, akkor a nyirokcsomónak a duzzanata előrehaladt stádiumot mutat.

Lokalizálás

A rákos elváltozás a szájüregen belül bárhol kialakulhat, így az ajkakon a garatnál és a száj nyálkahártyánál is. A vérellátás nagyban befolyásolja a daganat terjedését, ebből következően a nyelven és a szájfenéken megjelenő daganatok igen veszélyesek.

A szájüregben megjelenő rákok gyógyítása, kezelési lehetőségek

A nagyobb, illetve a teljes gyógyulás valószínűsége azon múlik, mennyire korán sikerül felfedezni az elváltozást.
Ha daganat gyanú merül fel, akkor azonnal a szakrendeléshez kell fordulni, ahol egy próbakimetszéssel felállítják a diagnózist. Ha sikerül igazolni a rákos megbetegedést, még akkor is különféle fokozatok jöhetnek szóba, melyeket más és más módon kezelnek, mégpedig úgy, hogy a szövettani és a klinikai képet figyelembe veszik.
A gyógyulási esély a mai modern korban igen megnőtt, hiszen a korai műtét, a sugárkezelés, a gyógyszeres módszerek mind megnövelték a túlélési esélyt.
A fentiek szerint igen fontos a jelentősége, hogy a szájüregi rákot időben felismerjék, de ennél is fontosabb a rákot megelőző elváltozások felismerése.

forrás: fogaszat.org

sugarterapia@gmail.com

A daganatos betegek mintegy 50-60 százalékát kezelik sugárzással, valamikor a betegsége során.
Sugárkezelés nagy energiájú sugárzás óvatos alkalmazása a rák kezelésére. A kezelést szakorvos (onkoradiológus, sugárterápiás szakember) alkalmazhatja a rák gyógyítására, vagy a rákos betegek fájdalmának enyhítésére.
Néhány daganattípust elég csak sugárzással kezelni (pl. méhnyakrák, bizonyos fej-nyaki rákok, gégerák).
Bizonyos esetekben a besugárzást a rák sebészi kezelése előtt is alkalmazzák, a daganat nagyságának csökkentése céljából, hogy azt ezáltal műtétre inkább alkalmassá tegyék és egyben csökkentsék annak esélyét, hogy a műtét során ráksejtek szóródjanak szét a szervezetben. Amikor a sugárkezelés csak egy része a kezelésnek, azt hívják adjuváns kezelésnek.

Műtét előtt a betegeket lehet kezelni sugárkezeléssel és  kemoterápiával. Ez lehetővé teheti, hogy kevésbé radikális műtétet alkalmazzanak, mint egyébként szükséges.

Az alkalmazott sugárzás kívülről is érheti a beteget, a besugárzás történhet külső sugárforrásokból (külső besugárzás kezelés vagy proton terápia), de a radioaktív forrásokat, a betegbe is be lehet helyezni, történhet a beteg szervezetébe, például magába a rákos szövetbe behelyezett belső sugárforrásból (brachyterápia).

A külső sugárforrásként szolgáló készülékekkel történő sugárterápia során rendszerint hetenként öt kezelést végeznek és a sugárkezelés 6-7 hétig tart. A szükséges sugárdózist kisebb adagokba elosztva adják le a besugározandó területre (frakcionált sugárterápia).
A külső sugárforrásból történő besugárzás nem igényel feltétlenül kórházi bentfekvést. A szükséges sugárdózisokat járóbeteg-rendelés keretében is megkaphatja a beteg. A besugárzástól teste, szervezete nem válik radioaktívvá, tehát a napi sugáradag megkapása után hazamehet és családtagjaival nyugodtan érintkezhet.
A belső besugárzás a sugárterápia olyan formája, amelynél radioaktív anyagot tartalmazó tűket, tubusokat közvetlenül a rákos szövetben vagy annak közvetlen környezetébe helyeznek el a kezelés időtartamára. Az eljárás végezhető ambulánsan vagy kórházi benttartózkodással.

A sugárkezelés lényegét a nagy energiájú, ionizáló sugárzás gyógyító célú alkalmazása képezi. A sugárzás az örökítő anyag (DNS) károsítása révén gátolja a sejtosztódást. Ez a folyamat azonban nem szelektív, és mind az ép, mind a daganatos sejteken egyaránt érvényesül. Tekintettel azonban arra, hogy a daganatokban általában nagyobb az osztódásra készülő, vagy osztódásban lévő sejtek száma, a daganatoknak a normál szöveteknél rendszerint nagyobb a sugárérzékenységük.

Ma már nagy dózisú besugárzás irányítható a mélyen fekvő rákos szövetekre is, a normál szövetek minimális sugárhatásnak való kitétele mellett. Ennek következtében a besugárzást bizonyos rákféleségek esetében elsődleges gyógymódként is egyre gyakrabban és eredményesebben alkalmazzák önmagában is. Sebészi és kemoterápiás kezeléssel kombináltan pedig még kiterjedtebb alkalmazást nyer.

forrás: radiologyinfo.org

sugarterapia@gmail.com